A Netamin Probio10 Ultra+ egy rendkívül komplex összetételű termék, amit azért fejlesztettünk ki, hogy maximális hatékonysággal kihasználhasd a probiotikus baktériumokban rejlő erőt. Három fő előnye:
Nem csak betegséget okozó baktériumok léteznek, hanem olyan hasznos baktériumok is, melyek szervezetünk egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek. A legfrissebb kutatások szerint az emberi testben kb. 30%-kal több a baktérium, mint a saját sejt!1 A hasznos mikroorganizmusokat, melyek velünk együtt élnek, probiotikus baktériumoknak nevezzük. Jelenlegi ismereteink szerint a gyomor- és bélrendszerünkben több mint 100 000 milliárd baktérium él, de például a hüvelyben, méhnyálkahártyában és a férfi szaporító rendszerben is élnek baktériumok.2-4 Kutatások alapján a probiotikus baktériumok szerepe jócskán túlmutat az emésztésen: többek között az immunrendszer normál működésében, a gyulladásgátlásban, a hormonháztartás kiegyensúlyozott működésében és az egészséges testsúly fenntartásában is fontos szerepet játszhatnak.5-14 Ezek egytől egyik fontos tényezők azoknak a pároknak, akik mielőbbi gyermekáldásra vágynak, illetve azoknak a hölgyeknek is, akik hormonális problémáikkal szeretnék természetes módon enyhíteni. A legújabb tudományos bizonyítékok már azt igazolják, hogy a nemkívánatos mikroorganizmusok emésztőrendszerben való elszaporodása a nők és a férfiak termékenységére is negatív hatással lehet.15-17 Emellett a hüvelyflóra, a petefészek, a petevezetékek és a méh kiegyensúlyozott baktériumszintje is fontos a sikeres fogantatáshoz.18,19 Természetesen mindannyiunk szervezetében mindig jelen vannak jó és rossz baktériumok is. Ami fontos, hogy előbbiek legyenek többségben. Sajnos napjainkban a stressz, a helytelen táplálkozás, az antibiotikumok és más gyógyszerek használata és számos egyéb tényező is felborítja testünkben a jó és rossz mikroorganizmusok arányát. A probiotikus baktériumok kívülről történő pótlása az egészséges egyensúly helyreállítását és megőrzését támogatja.
Míg a probiotikum jelentése „az életért” vagy „az élet számára”, addig a prebiotikum jelentése „élet előtti”. A prebiotikumok nem élőlények, hanem emészthetetlen rostok, amelyek a vastagbélbe jutva táplálékul szolgálnak a bélrendszerben élő jótékony, azaz probiotikus baktériumok (probiotikumok) számára.20,21 Az inulin és a frukto-oligoszacharidok (röviden FOS) a legszélesebb körben vizsgált prebiotikus rostfélék, melyek bizonyítottan javítják a bélflórában lévő probiotikus baktériumok életfeltételeit, serkentik azok szaporodását és aktivitását.20,22-31 A probiotikus baktériumokat és azok hatását jelentősen növelő prebiotikus rostokat is tartalmazó készítményeket a szakirodalom szinbiotikumnak nevezi. A tudományos kutatások bizonyítékai alapján ilyen, szinbiotikum típusú készítmény alkalmazása hatékonyabb, egészségünkre jótékonyabb hatású, mint ha csak önmagukban, prebiotikumok nélkül szedjük a probiotikus baktériumokat.32,33
Az emberi szervezetben leggyakrabban előforduló, és legtöbbet vizsgált baktériumtörzsek a Lactobacillus és a Bifidobacterium nemzetségekbe tartoznak, a tudományos szakirodalom ezeket tartja a legfontosabb probiotikus organizmusoknak.34-36 Szakértőink pontosan ezért helyezték ezekre a hangsúlyt a termékünk fejlesztése során. Habár nagyon sok készítmény egy-két baktériumtörzset tartalmaz, kutatások szerint a széles spektrumú, vagyis többféle különböző hasznos baktériumot tartalmazó készítmények hatékonyabban és sokoldalúbban támogatják az emberi egészséget.37-39 A Netamin Probio10 Ultra+ kapszulában 2 Bifidobacterium törzs, 7 Lactobacillus törzs, valamint a szintén sokat vizsgált Streptococcus thermophilus található, a komplex egészségvédelem érdekében:
1 Sender R, Fuchs S, Milo R. Revised Estimates for the Number of Human and Bacteria Cells in the Body. PLoS Biol. 2016;14(8):e1002533.
2 Dupont HL, Jiang ZD, Dupont AW, Utay NS. THE INTESTINAL MICROBIOME IN HUMAN HEALTH AND DISEASE. Trans Am Clin Climatol Assoc. 2020;131:178-197.
3 Rogers GB, Carroll MP, Hoffman LR, Walker AW, Fine DA, Bruce KD. Comparing the microbiota of the cystic fibrosis lung and human gut. Gut Microbes. 2010;1(2):85-93.
4 Ogunrinola GA, Oyewale JO, Oshamika OO, Olasehinde GI. The Human Microbiome and Its Impacts on Health. Int J Microbiol. 2020;2020:8045646.
5 Wiertsema SP, van Bergenhenegouwen J, Garssen J, Knippels LMJ. The Interplay between the Gut Microbiome and the Immune System in the Context of Infectious Diseases throughout Life and the Role of Nutrition in Optimizing Treatment Strategies. Nutrients. 2021;13(3):886.
6 Yan F, Polk DB. Probiotics and immune health. Curr Opin Gastroenterol. 2011;27(6):496-501.
7 Cristofori F, Dargenio VN, Dargenio C, Miniello VL, Barone M, Francavilla R. Anti-Inflammatory and Immunomodulatory Effects of Probiotics in Gut Inflammation: A Door to the Body. Front Immunol. 2021;12:578386.
8 Cozzolino M, Vitagliano A, Pellegrini L, et al. Therapy with probiotics and synbiotics for polycystic ovarian syndrome: a systematic review and meta-analysis [published correction appears in Eur J Nutr. 2022 Jun;61(4):2233-2235]. Eur J Nutr. 2020;59(7):2841-2856.
9 He S, Li H, Yu Z, et al. The Gut Microbiome and Sex Hormone-Related Diseases. Front Microbiol. 2021;12:711137.
10 Qin R, Tian G, Liu J, Cao L. The gut microbiota and endometriosis: From pathogenesis to diagnosis and treatment. Front Cell Infect Microbiol. 2022;12:1069557.
11 Jiang I, Yong PJ, Allaire C, Bedaiwy MA. Intricate Connections between the Microbiota and Endometriosis. Int J Mol Sci. 2021;22(11):5644.
12 Ser HL, Au Yong SJ, Shafiee MN, Mokhtar NM, Ali RAR. Current Updates on the Role of Microbiome in Endometriosis: A Narrative Review. Microorganisms. 2023;11(2):360.
13 Baker JM, Al-Nakkash L, Herbst-Kralovetz MM. Estrogen-gut microbiome axis: Physiological and clinical implications. Maturitas. 2017;103:45-53.
14 Álvarez-Arraño V, Martín-Peláez S. Effects of Probiotics and Synbiotics on Weight Loss in Subjects with Overweight or Obesity: A Systematic Review. Nutrients. 2021;13(10):3627.
15 Hashem NM, Gonzalez-Bulnes A. The Use of Probiotics for Management and Improvement of Reproductive Eubiosis and Function. Nutrients. 2022;14(4):902.
16 Qi X, Yun C, Pang Y, Qiao J. The impact of the gut microbiota on the reproductive and metabolic endocrine system. Gut Microbes. 2021;13(1):1-21.
17 Wang H, Xu A, Gong L, Chen Z, Zhang B, Li X. The Microbiome, an Important Factor That Is Easily Overlooked in Male Infertility. Front Microbiol. 2022;13:831272.
18 Vitale SG, Ferrari F, Ciebiera M, et al. The Role of Genital Tract Microbiome in Fertility: A Systematic Review. Int J Mol Sci. 2021;23(1):180.
19 Tomaiuolo R, Veneruso I, Cariati F, D'Argenio V. Microbiota and Human Reproduction: The Case of Female Infertility. High Throughput. 2020;9(2):12.
20 Slavin J. Fiber and prebiotics: mechanisms and health benefits. Nutrients. 2013;5(4):1417-1435. Published 2013 Apr 22. doi:10.3390/nu5041417
21 Carlson JL, Erickson JM, Lloyd BB, Slavin JL. Health Effects and Sources of Prebiotic Dietary Fiber. Curr Dev Nutr. 2018;2(3):nzy005.
22 Chaves PFP, Iacomini M, Cordeiro LMC. Chemical characterization of fructooligosaccharides, inulin and structurally diverse polysaccharides from chamomile tea. Carbohydr Polym. 2019;214:269-275.
23 Olveira G, González-Molero I. An update on probiotics, prebiotics and symbiotics in clinical nutrition. Actualización de probióticos, prebióticos y simbióticos en nutrición clínica. Endocrinol Nutr. 2016;63(9):482-494.
24 Fehlbaum S, Prudence K, Kieboom J, et al. In Vitro Fermentation of Selected Prebiotics and Their Effects on the Composition and Activity of the Adult Gut Microbiota. Int J Mol Sci. 2018;19(10):3097.
25 Rivière A, Selak M, Lantin D, Leroy F, De Vuyst L. Bifidobacteria and Butyrate-Producing Colon Bacteria: Importance and Strategies for Their Stimulation in the Human Gut. Front Microbiol. 2016;7:979.
26 Le Bastard Q, Chapelet G, Javaudin F, Lepelletier D, Batard E, Montassier E. The effects of inulin on gut microbial composition: a systematic review of evidence from human studies. Eur J Clin Microbiol Infect Dis. 2020;39(3):403-413.
27 Abed SM, Ali AH, Noman A, Niazi S, Ammar A-F, Bakry AM. Inulin as Prebiotics and its Applications in Food Industry and Human Health; A Review. Int J Agric Innov Res. 2016;5(1): 88-97.
28 Renye JA Jr, White AK, Hotchkiss AT Jr. Identification of Lactobacillus Strains Capable of Fermenting Fructo-Oligosaccharides and Inulin. Microorganisms. 2021;9(10):2020.
29 Dou Y, Yu X, Luo Y, Chen B, Ma D, Zhu J. Effect of Fructooligosaccharides Supplementation on the Gut Microbiota in Human: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients. 2022;14(16):3298.
30 You S, Ma Y, Yan B, et al. The promotion mechanism of prebiotics for probiotics: A review. Front Nutr. 2022;9:1000517. 18 Hussien H, Abd-Rabou HS, Saad MA. The impact of incorporating Lactobacillus acidophilus bacteriocin with inulin and FOS on yogurt quality. Sci Rep. 2022;12(1):13401.
31 Gustaw W, Kordowska-Wiater M, Kozioł J. The influence of selected prebiotics on the growth of lactic acid bacteria for bio-yoghurt production. Acta Sci Pol Technol Aliment. 2011;10(4):455-466.
32 González-Herrera SM, Bermúdez-Quiñones G, Ochoa-Martínez LA, Rutiaga-Quiñones OM, Gallegos-Infante JA. Synbiotics: a technological approach in food applications. J Food Sci Technol. 2021;58(3):811-824.
33 Li C, Niu Z, Zou M, et al. Probiotics, prebiotics, and synbiotics regulate the intestinal microbiota differentially and restore the relative abundance of specific gut microorganisms [published correction appears in J Dairy Sci. 2020 Dec;103(12):12159]. J Dairy Sci. 2020;103(7):5816-5829.
34 Wilkins T, Sequoia J. Probiotics for Gastrointestinal Conditions: A Summary of the Evidence. Am Fam Physician. 2017;96(3):170-178.
35 Matur E, Eraslan E. The impact of probiotics on the gastrointestinal physiology. In: Brzozowski T, ed. New Advances in the Basic and Clinical Gastroenterology. IntechOpen; 2012:51.
36 Islam SU. Clinical Uses of Probiotics. Medicine (Baltimore). 2016;95(5):e2658.
37 Chapman CM, Gibson GR, Rowland I. In vitro evaluation of single- and multi-strain probiotics: Inter-species inhibition between probiotic strains, and inhibition of pathogens. Anaerobe. 2012;18(4):405-413.
38 Chapman CM, Gibson GR, Rowland I. Health benefits of probiotics: are mixtures more effective than single strains?. Eur J Nutr. 2011;50(1):1-17.
39 Timmerman HM, Koning CJ, Mulder L, Rombouts FM, Beynen AC. Monostrain, multistrain and multispecies probiotics--A comparison of functionality and efficacy. Int J Food Microbiol. 2004;96(3):219-233.
Tudnivalók, érdekességek a termékben található hatóanyagokról, a legújabb vizsgálatok és tudományos eredmények tükrében.*
A probiotikus, hasznos baktériumok a bélflóra legfontosabb alkotórészei. Tudjuk, hogy az emésztéshez nagyon fontosak, és az immunvédelemben is kiemelt szerepet töltenek be. Az viszont még jóval kevésbé köztudott, hogy a mikrobiom – azaz az emberi testben élő mikroorganizmusok összessége – a női és férfi termékenységre is jelentős hatással van. Tudj meg többet arról, mit mondanak a kutatások!
A termékenységi problémák hátterében nagyon sokféle ok állhat, és sok esetben akár együttesen több tényező is akadályozhatja, nehezítheti a fogantatást – ilyenkor nem egyszerű megoldást találni. A jó hír, hogy a mikrobiom (különösen a bél- és hüvelyflóra) egészségének támogatásával pozitívan tudunk hatni számos olyan tényezőre, amely a termékenységet csökkentheti, a teherbeesést akadályozhatja – és ezt napjainkra már tudományos eredmények sora bizonyítja!
Számos kutatás bizonyította már, hogy a női szaporító szervrendszerben olyan baktériumok élnek, melyek jelentősen befolyásolják a termékenységet.
A hüvelyi mikroflóra egyensúlyának felborulása, a hüvelyi fertőzések (pl. bakteriális vaginózis), de a petefészek, a petevezeték és a méh mikrobiom összetételének zavarai is negatívan befolyásolhatják a termékenységet.1 Tanulmányok szerint a káros mikroorganizmusok elszaporodása károsíthatja a női testbe jutó spermiumokat, fokozott gyulladást és immunaktivitást idézhet elő, akadályozhatja a petesejt megtermékenyülését, beágyazódását, sőt a magzat növekedésére, fejlődésére és a terhesség kimenetelére is hatással lehet.1-6
A méhnyálkahártyában a lactobacillusok hiánya, illetve más baktériumok jelenléte jelentősen csökkentheti a termékenységet.7 Egy kutatás azt mutatta ki, hogy mesterséges megtermékenyítés során Lactobacillus-csökkent méhnyálkahártya esetén a sikeres terhességek aránya 70,6%-ról 33,3%-ra csökkent, az élve születések aránya pedig 58,8%-ról 6,7%-ra. Lactobacillus-csökkent méhnyálkahártyának számított az, amelyben 90% alatt volt a lactobacillusok aránya.8
A legújabb kutatásokból ma már azt is tudjuk, hogy a sperma is önálló mikrobiommal bír, ami úgy tűnik, hogy jelentős hatással lehet a férfi termékenységre. Számos tanulmányban arra jutottak a kutatók, hogy a probiotikus baktériumok bevitele pozitívan befolyásolhatja a spermatermelést, javíthatja a spermiumok számát és minőségét, ideértve a normál alakkal és mozgással rendelkező spermiumok arányát. Ezt a tesztoszteronszint javításával, a gyulladás csökkentésével, valamint az oxidatív stressz okozta károsodások visszafordításával érik el.2-5,9
Egy 2014-es tanulmány rámutatott, hogy amikor a jótékony Lactobacillusok vannak túlsúlyban a spermában, akkor sokkal valószínűbb, hogy a spermiumok egészségesek.10 Egy 2017-es kutatásban asztenozoospermiában (csökkent sperma mozgékonyságban) szenvedő férfiaknál a probiotikus baktériumok szedésétől jelentős mértékben javult a sperma minőség (mozgékonyság, DNS töredezettség, ROS szint).11
Egyes kutatások összefüggést találtak a mikrobiom egyensúlyának kibillenése és a menstruációs tünetek, szabálytalan menstruáció és anovuláció (vagyis az ovuláció elmaradása) között is.12-15 Természetesen ez a termékenység miatt is fontos, hiszen minél rendszeresebb, kiismerhetőbb a ciklus és az ovuláció, annál nagyobb az esély a mielőbbi teherbeesésre. A bélflóra egyensúly felborulása a nemi hormonok szintjére is negatív hatással lehet, bizonyos baktériumoknak ugyanis fontos szerepe van az ösztrogén-anyagcserében, az ösztrogénszint szabályozásában. Ezeknek a baktériumoknak a hiánya vagy túlzott elszaporodása alacsony és magas ösztrogénszintet is okozhat.
A legfrissebb kutatási eredmények alapján a bélflóra összetételének zavarai, a mikrobiális egyensúly felborulása kiválthatja vagy tovább ronthatja az endometriózis állapotát. Egyre több vizsgálat jut arra a megállapításra, hogy az endometriózisban szenvedő betegek szervezetében eltérő a bélflóra és a hüvelyflóra összetétele is, például a Lactobacillusok szintje alacsonyabb lehet, mint az egészséges nőknél.16-21 A mikrobom felborulása az immunműködés zavarát és fokozott gyulladást válthat ki, ami hozzájárul az endometriózis kialakulásához, tüneteihez. Kezdeti humán vizsgálatok azt mutatják, hogy a probiotikus baktériumok pótlása az endometriózis fájdalmas tüneteit jelentősen csökkentheti.
Napjainkra számos kutatás igazolta, hogy a policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő nők bélflóráját a baktériumok csökkent biológiai sokszínűsége (biodiverzitása), a bélflóra egyensúly felborulása és a káros, gyulladáskeltő baktériumok elszaporodása jellemzi.22-26 Nagyszámú tudományos bizonyíték van arra, hogy a bélflórának fontos szerepe van az inzulinszint szabályozásában és hatással van az androgén hormonok (férfihormonok) anyagcseréjére, valamint a tüszők fejlődésére is. Egy 2020-as, 9 korábbi klinikai vizsgálatot elemző tanulmány arra jutott, hogy a probiotikus és szinbiotikus készítmények alkalmazása javíthatja a PCOS-es nők termékenységét, mivel az anyagcserére, hormonrendszerre és gyulladásos folyamatokra is pozitívan hathat.27
A bélrendszer állapota szoros összefüggést mutat a pajzsmirigy egészségével. A gyomrunkban és beleinkben élő mikroorganizmusok fontos hatással vannak a szervezet hormontermelésére, például az inaktív T4 pajzsmirigyhormon aktív T3-má történő átalakítása is részben a béltraktusban történik.28 Ha a bélflóra egyensúlya felborul, nem csak ez az átalakítási folyamat szenved kárt, de gyulladások is keletkezhetnek, melyek negatívan hatnak a pajzsmirigy működésére.
Kutatásokból kiderült, hogy a Hashimoto thyreoiditis nevű autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedő betegek bélflórájának más az összetétele és más a jó és rossz baktériumok aránya, mint egészséges embereknél.29,30 Egy tanulmány szerint a bélflóra egyensúlyzavara szerepet játszhat a Hashimoto thyreoiditis és a pajzsmirigy-túlműködést okozó Basedow-kór kialakulásában is.31 A pajzsmirigyzavarok kellemetlen testi-lelki tünetek mellett a termékenységre is negatívan hatnak.
A női és a férfi termékenység javításához egyaránt fontos az ideális testsúly elérése és megtartása. Tanulmányok sora igazolja, hogy a túlsúly és elhízás a nőknél jelentősen rontja a teherbeesés esélyét, és férfiaknál is jelentősen csökkenti a nemzőképességet. Egy 2014-es kutatásban azoknál a túlsúlyos vagy elhízott nőknél, akik legalább testsúlyuk 10%-ától megszabadultak, a sikeres fogamzás (88%) és az élve születések (71%) aránya is jelentősen magasabb volt, mint azoknál, akik nem értek el ilyen fogyást (fogamzás aránya: 54%, élve születések aránya: 37%).32
Friss kutatások szerint a bélflóra egészségének kiemelt szerepe van a sikeres fogyásban, és az egészséges testsúly megőrzésében, humán vizsgálatokban a probiotikus baktériumok bevitele, valamint a szinbiotikumok (probiotikum+prebiotikum) használata is hasznosnak bizonyult a testsúly csökkentésében.33-35
* Kijelentjük, hogy a termékeinkben található hatóanyagokról szóló írásaink kizárólag ismeretterjesztő és tájékoztató célokat szolgálnak. Az általunk közzétett információk nem minősülnek hatásállításoknak, sem orvosi tanácsnak, illetve nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A hatóanyagokat a legújabb, releváns, lektorált tudományos szakirodalmi adatok alapján mutatjuk be, általános érvényűen, nem termékspecifikusan. Szakértőink törekednek arra, hogy átfogó képet nyújtsanak a rendelkezésre álló klinikai vizsgálatokról és azok eredményeiről mindazoknak, akik erre fogékonyak és ismereteiket bővíteni szeretnék.
1 Tomaiuolo R, Veneruso I, Cariati F, D'Argenio V. Microbiota and Human Reproduction: The Case of Female Infertility. High Throughput. 2020;9(2):12.
2 Bhattacharya K, Dutta S, Sengupta P, et al. Reproductive tract microbiome and therapeutics of infertility. Middle East Fertil Soc J. 2023;28(1):11.
3 Vitale SG, Ferrari F, Ciebiera M, et al. The Role of Genital Tract Microbiome in Fertility: A Systematic Review. Int J Mol Sci. 2021;23(1):180.
4 Hashem NM, Gonzalez-Bulnes A. The Use of Probiotics for Management and Improvement of Reproductive Eubiosis and Function. Nutrients. 2022;14(4):902.
5 Venneri MA, Franceschini E, Sciarra F, Rosato E, D'Ettorre G, Lenzi A. Human genital tracts microbiota: dysbiosis crucial for infertility. J Endocrinol Invest. 2022;45(6):1151-1160.
6 Miko E, Csaszar A, Bodis J, Kovacs K. The Maternal-Fetal Gut Microbiota Axis: Physiological Changes, Dietary Influence, and Modulation Possibilities. Life (Basel). 2022;12(3):424.
7 Toson B, Simon C, Moreno I. The Endometrial Microbiome and Its Impact on Human Conception. Int J Mol Sci. 2022;23(1):485.
8 Elnashar AM. Impact of endometrial microbiome on fertility. Middle East Fertil Soc J. 2021;26(1):4.
9 Wang H, Xu A, Gong L, Chen Z, Zhang B, Li X. The Microbiome, an Important Factor That Is Easily Overlooked in Male Infertility. Front Microbiol. 2022;13:831272.
10 Weng SL, Chiu CM, Lin FM, et al. Bacterial communities in semen from men of infertile couples: metagenomic sequencing reveals relationships of seminal microbiota to semen quality. PLoS One. 2014 Oct 23;9(10):e110152.
11 Valcarce DG, Genovés S, Riesco MF, et al. Probiotic administration improves sperm quality in asthenozoospermic human donors. Benef Microbes. 2017 Apr 26;8(2):193-206.
12 Takeda T, Yoshimi K, Kai S, Ozawa G, Yamada K, Hiramatsu K. Characteristics of the gut microbiota in women with premenstrual symptoms: A cross-sectional study. PLoS One. 2022;17(5):e0268466.
13 Qi X, Yun C, Pang Y, Qiao J. The impact of the gut microbiota on the reproductive and metabolic endocrine system. Gut Microbes. 2021;13(1):1-21.
14 Sasaki H, Kawamura K, Kawamura T, et al. Distinctive subpopulations of the intestinal microbiota are present in women with unexplained chronic anovulation. Reprod Biomed Online. 2019;38(4):570-578.
15 Baker JM, Al-Nakkash L, Herbst-Kralovetz MM. Estrogen-gut microbiome axis: Physiological and clinical implications. Maturitas. 2017;103:45-53. doi:10.1016/j.maturitas.2017.06.025
16 Jiang I, Yong PJ, Allaire C, Bedaiwy MA. Intricate Connections between the Microbiota and Endometriosis. Int J Mol Sci. 2021;22(11):5644.
17 Ser HL, Au Yong SJ, Shafiee MN, Mokhtar NM, Ali RAR. Current Updates on the Role of Microbiome in Endometriosis: A Narrative Review. Microorganisms. 2023;11(2):360.
18 Qin R, Tian G, Liu J, Cao L. The gut microbiota and endometriosis: From pathogenesis to diagnosis and treatment. Front Cell Infect Microbiol. 2022;12:1069557.
19 Laschke MW, Menger MD. The gut microbiota: a puppet master in the pathogenesis of endometriosis?. Am J Obstet Gynecol. 2016;215(1):68.e1-68.e684.
20 Miyashira CH, Oliveira FR, Andres MP, Gingold JA, Abrão MS. The microbiome and endometriosis. Reprod Fertil. 2022;3(3):R163-R175.
21 Chenoll E, Moreno I, Sánchez M, et al. Selection of New Probiotics for Endometrial Health. Front Cell Infect Microbiol. 2019;9:114.
22 Parker J, O'Brien C, Hawrelak J. A narrative review of the role of gastrointestinal dysbiosis in the pathogenesis of polycystic ovary syndrome. Obstet Gynecol Sci. 2022;65(1):14-28.
23 Yurtdaş G, Akdevelioğlu Y. A New Approach to Polycystic Ovary Syndrome: The Gut Microbiota. J Am Coll Nutr. 2020;39(4):371-382.
24 Sun Y, Gao S, Ye C, Zhao W. Gut microbiota dysbiosis in polycystic ovary syndrome: Mechanisms of progression and clinical applications. Front Cell Infect Microbiol. 2023;13:1142041.
25 Torres PJ, Siakowska M, Banaszewska B, et al. Gut Microbial Diversity in Women With Polycystic Ovary Syndrome Correlates With Hyperandrogenism. J Clin Endocrinol Metab. 2018;103(4):1502-1511.
26 Giampaolino P, Foreste V, Di Filippo C, et al. Microbiome and PCOS: State-of-Art and Future Aspects. Int J Mol Sci. 2021;22(4):2048.
27 Cozzolino M, Vitagliano A, Pellegrini L, et al. Therapy with probiotics and synbiotics for polycystic ovarian syndrome: a systematic review and meta-analysis [published correction appears in Eur J Nutr. 2022 Jun;61(4):2233-2235]. Eur J Nutr. 2020;59(7):2841-2856.
28 Knezevic J, Starchl C, Tmava Berisha A, Amrein K. Thyroid-Gut-Axis: How Does the Microbiota Influence Thyroid Function?. Nutrients. 2020;12(6):1769.
29 Virili C, Fallahi P, Antonelli A, Benvenga S, Centanni M. Gut microbiota and Hashimoto's thyroiditis. Rev Endocr Metab Disord. 2018;19(4):293-300.
30 Zhao F, Feng J, Li J, et al. Alterations of the Gut Microbiota in Hashimoto's Thyroiditis Patients. Thyroid. 2018;28(2):175-186.
31 Fröhlich E, Wahl R. Microbiota and Thyroid Interaction in Health and Disease. Trends Endocrinol Metab. 2019;30(8):479-490.
32 Kort JD, Winget C, Kim SH, Lathi RB. A retrospective cohort study to evaluate the impact of meaningful weight loss on fertility outcomes in an overweight population with infertility. Fertil Steril. 2014;101(5):1400-1403.
33 Zhang Q, Wu Y, Fei X. Effect of probiotics on body weight and body-mass index: a systematic review and meta-analysis of randomized, controlled trials. Int J Food Sci Nutr. 2015;67(5):571-580.
34 Wiciński M, Gębalski J, Gołębiewski J, Malinowski B. Probiotics for the Treatment of Overweight and Obesity in Humans-A Review of Clinical Trials. Microorganisms. 2020;8(8):1148.
35 Álvarez-Arraño V, Martín-Peláez S. Effects of Probiotics and Synbiotics on Weight Loss in Subjects with Overweight or Obesity: A Systematic Review. Nutrients. 2021;13(10):3627.
Napi 1 kapszula szedése javasolt bő folyadékfogyasztással
Hatóanyag A napi adag tartalmaz
(1 kapszula) Probiotikus baktériumok: Lactobacillus acidophilus 2 milliárd CFU* Lactobacillus plantarum 2 milliárd CFU* Bifidobacterium lactis 1,4 milliárd CFU* Lactobacillus casei 1 milliárd CFU* Lactobacillus paracasei 1 milliárd CFU* Bifidobacterium bifidum 1 milliárd CFU* Lactobacillus rhamnosus 1 milliárd CFU* Lactobacillus gasseri 0,2 milliárd CFU* Lactobacillus reuteri 0,2 milliárd CFU* Streptococcus thermophilus 0,2 milliárd CFU* Prebiotikus rostok: Inulin 50 mg FOS (frukto-oligoszacharidok) 25 mg
*= CFU: telepképző egység
Összetevők:
Tömegnövelő szerek (előzselatinizált keményítő, burgonyakeményítő), hidroxipropil-metil-cellulóz (kapszula), prebiotikus rostok (inulin, frukto-oligoszacharidok), probiotikus baktériumok (Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus plantarum, Bifidobacterium lactis, Lactobacillus casei, Lactobacillus paracasei, Bifidobacterium bifidum, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus gasseri, Lactobacillus reuteri, Streptococcus thermophilus), csomósodást gátló (zsírsavak magnéziumsói).
A babalesz.hu oldalon található termékek minden esetben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő készítmények, melyek élettani hatással rendelkeznek, de nem minősülnek a 2005. évi XCV. Tv szerint gyógyszernek, betegség gyógyítására, megelőzésére nem alkalmazhatóak és nem alkalmasak. Az emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatás szintén nem azonosítható a gyógyhatással. Minden esetben figyelmesen olvassa el a termék csomagolásán lévő, illetve a termékhez mellékelt tájékoztatót! Az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, nem rendelkeznek gyógyhatással, nem alkalmasak betegségek kezelésére, sem megelőzésére. Az étrend-kiegészítő szedése nem helyettesíti a vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Használatuk nem helyettesíti a gyógykezelést, illetve a szakszerű orvosi ellátást. Az ajánlott napi mennyiséget ne lépje túl. A termékek kisgyermekektől elzárva tartandóak. Az oldalon szereplő információk nem a babalesz.hu állításai, hanem EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) által elfogadott, és az egyes termékekben felhasznált összetevőkről a tudományos, lektorált (peer reviewed) szakirodalomban elérhető, általánosan elfogadott tudományos megállapítások, mérési eredmények, illetve egészségre vonatkozó állítások.
